A barokk korstílus késői ágai voltak a rokokó és a copf. Ez utóbbi főleg Közép-Európára volt jellemző a 18. század utolsó évtizedeiben, egyfajta átmenetet jelentett a barokk és a klasszicizmus között. A stílus elnevezése az oszlopfők és a szemöldökpárkányok füzéres megoldásaira utal, amelyek megjelenése a copfra, mint hajfonatra emlékeztetnek.

A copf stílus építészeti jellemzői

A copf épületek szakítanak a barokk hagyományokkal, és elhagyják a mozgalmas és hullámzó formákat. A vonalvezetésre a letisztultság és az áttekinthetőség jellemző, a homlokzatokra pedig az egyszerű és világos kialakítás. A díszítőelemekként használt formákhoz nagy részben az antik építészetből merítettek, újra fontossá váltak a füzérdíszek, a rozetták és a köténydíszek. A szemöldökpárkányokra általában az egyszerű megjelenés jellemző.

Példák Magyarországról

Hazánkban megannyi copf stílusú épület készült, amelyek mindegyikére jellemző a párkányok letisztult és egyszerű kialakítása. Ezeken általában felfedezhető a barokk hatása, de a megjelenésük már a klasszicizmus irányába mutat.

Hazai példák:

  • Érseki palota Veszprémben
  • Egri Líceum
  • Püspöki palota, Székesfehérvár
  • Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza
  • Szent István templom, Pápa
  • Szombathelyi székesegyház

A copf stílus a rokokóval együtt a barokk késői „leszármazottja”. Jellemzőek rá a letisztult formák, valamint az egyszerű és áttekinthető kialakítások. A hazánkban fellelhető példák jól bemutatják ennek a korszaknak a sajátosságait, hiszen a megjelenésükben copf jegyeket képviselik.

Hívja szakértőnket! +36204005073